Tegnap hócsatáztunk, mindenkinek megdobáltuk az ablakát, aki csak otthon volt, aztán nem kíméltük egymást, huhhh, de régen volt ilyenben részem…!

Húgom kislánya nálunk aludt, hát… nem egyszerű a gyermek, de túl lehetett élni, sőtmitöbb.

Ma korizás a mittudoménmelyik tavon, csúcsszuper volt még akkor is, ha az időnk nagyobbik részében havat lapátoltunk a jégről, és olyan istenesen elfáradtam/tunk, hogy csak győzzek ébren maradni az első vacsoracsatára.

Hagymaleves, paprikás csirke, madártej.

Kéne aludni addig egy órát.

Ja, és csapattunk is a reptéren, királyság ám behúzott kézifékkel körbe-körbe forogni az autóval!

Szusi meg van gárgyulva a hótól, annyira ellepi, hogy a lába ki sem látszik, de csak rója a köröket a kertben, mi meg bent röhögünk rajta és videózzuk.

Délután hócsata a ház előtt, durván szét leszünk csapva, úgy sejtem.

Ja, és minden elvünket feladva két év után újra lesz tévénk. Úgy értem, adás. Ilyen digitális, felvevős, megállítós. Ha már lúd, legyen kövér. Pláne, hogy 3 hónapig ingyen osztogatják.

De ha meglátom, hogy ott leszünk leragadva előtte, mint a zombik, felaprítom a készülékkel együtt, az ziher.

Megnéztük a téglát. Mármint a filmet. Jó volt. Csak hosszú. Most vettem észre, mennyi az idő.

Előtte pedig az Ocean’s 13-t. Az is bejött. Bugyuta, mint a Die Hard, de akkor is kötelező.

Meló után hazajöttünk és lefeküdtünk aludni. Délután 4-kor. Kellett.

Holnap (ma) kori. Szeretnék. Szépet vettünk az Embernek, meg jó dolog is az.

Le kellene szedni a karácsonyi égősort az ablakról.

Oké, szóval az, hogy a hogy elé MINDIG vesszőt kell tenni, nem igaz. Ha a hogy a hogyan rövidítése, például “passz, ki hogy(an) gondolja”, “az hogy(an) van, hogy…”, akkor nem kell.

Igen, helyesírás. Felhúztam magam.

Érdekelne engem a tüsszentés fiziológiája.

Gyúrunk az Avatar-ra, 9-en néznénk meg közösen, de mennyire durva már, hogy ugye szerdáról csütörtökre teszik fel a moziműsorokat, viszont ma reggel 8-kor már EGYETLEN ELŐADÁSRA SEM lehet jegyet kapni!? Mármint az IMAX-ben.

Mikor, mikor, mikor rendelik meg ezt a rengeteg jegyet? De most komolyan?

Jövő hétre én is beállítom az órámat éjfélre, hátha.

Nem szeretem én a freeblogos kommentboxok alatti kérdéseket, hol számolni kell, ami hacsak nem nullát kell kivonni vagy hozzáadni, nekem NEM MEGY, hol meg a napot kérdezi, hát a halál tudja. Így konkrétan. Korán reggel. Meg úgy egész nap is.

Egyébként itt vízszintesen ömlik a hó. Szusi meg kint. És bár tegnap is rohantunk haza, hátha megfagyott szegény, de nem, ez még megfagyni sem tud, ugyanolyan idiótán rohangálva fogadott minket, majd 5 perc múlva kaparta az ajtót, hogy menne ki.

Bolond.

Azt én így értem, hogy vettünk 16 millióért egy lakást, ami szép, gyönyörű, csodálatos, de nem biztos, hogy már az első télen pokróccal kéne betömködni a hézagokat, hogy ne süvítsen be a -16 fok.

A radiátorok mellett.

Egyszerűen imádok dobozból pálcikával kínai kaját enni.